A leghosszabb vasúti bázisalagút

A TEMOFESZT ott volt a megnyitó ünnepségen Szentgotthárdon, Tatán és a Ganz Múzeumban is, Budapesten.
A bemutató következő állomása: TEMOFESZT 0któber 7-9.

2016. 06.01. Szentgotthárd
Svájc budapesti nagykövete, Jean-François Paroz, Dunai Zoltán Stadler Trains Magyarország Kft.,
Huszár Gábor Polgármester. (Fotó: Szendi Péter)

A Szentgotthárdi megnyitón két különleges jármű is felkerült a STADLER-os terepasztalra! A járműveket a HAG gyártja, igazi ritkaság! Az asztalon megfuttatni nem tudtuk, mert a ” 3 sínes rendszerben ” készültek! Ezeket a járműveket még bővebben is tervezzük bemutatni! Sőt talán még a gyárat is meglátogathatjuk, de ez titok!

2016. 06. 04. Tata
2016. 07.14. Budapest, „Gottardo 2016” kiállítás, Forrás: sracnevelde.hu
Helyszín: Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény
Megtekinthető: 2016. július 14 – szeptember 28

A majdnem 17 évig épült, 57 kilométeres svájci Gotthárd Bázisalagút idei, június 1-i átadását követően most Budapesten is megismerhető az alagút építésének története. A Svájci Nagykövetség szervezésében megvalósuló kiállítás a világ leghosszabb vasúti alagútjának történelmi, gazdasági és technológiai vonatkozásaiba vezeti be a látogatót. Egyszerre informatív és szórakoztató módon érzékelteti e vívmány nagyszerűségét és jelentőségét. A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben megrendezett kiállítás bemutatja az építkezéssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket, a különböző technológiai kihívásokra adott mérnöki megoldásokat, és elgondolkodtat, hogyan segíti az alagút saját mobilitásunkat. A fotókkal illusztrált kiállítás része egy modellvasút is.


A tárlatból számos érdekesség kiderül, többek között az is, hogy az építésnél 28,2 millió tonna sziklát termeltek ki, és hogy ennek egy jelentős részét beton formájában visszaépítették a hegybe. Megtudhatjuk még, hogy a Gotthárd Bázisalagút nem csupán a valaha épült leghosszabb, de egyben a világ legmélyebb vasúti alagútja is.


Az Alpokon átvezető vasútvonal a svájciak precizitását, vállalkozói, innovációs készségét és a vasút megbízhatóságát jelképezi. Egyúttal kiemelkedő mérnöki teljesítmény és jelentős hozzájárulás az európai közösségi közlekedés jövőjéhez. Csaknem 2600, számos országból érkezett szakember adta tudását ehhez az úttörő projekthez. 2016 végén az alagutat megnyitják a menetrendszerű személyközlekedés számára. Ezután az utazási idő Svájc német- és olasz ajkú területei között jelentősen lecsökken, ami az északi Németországot és a déli Olaszországot is közelebb hozza egymáshoz.

Az EC250-es nagy sebességű motorvonat
Forrás és link erről bővebben itt, vagy a képre kattintva

Ganz Ábrahám – egy svájci ipari úttörő Magyarországon

A vasúti kerékgyártás úttörőjét, Ganz Ábrahámot különösen szoros kapcsolat fűzte a vasúthoz; ezért lett a Gotthárd-alagutat bemutató kiállítás budapesti helyszíne a svájci származású iparos egykori öntödéje, a mai Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény.

Feltalálóként, kereskedőként és gyárosként, az Embrachból származó Ganz Ábrahám meghatározó szerepet játszott a 19. századi Magyarország fejlődésében, iparosodásában. Ganz számára az áttörést a vasúti kerekekre kapott szabadalom hozta meg. A kerekeket Európa-szerte sikerrel értékesítette az egyre bővülő vasúti társaságoknak. Az egykori öntőmester rövid idő alatt Magyarország egyik leggazdagabb emberévé és az ipari tömegtermelés úttörőjévé vált.

1867-ben bekövetkezett váratlan halála után az öntöde tovább üzemelt az 1960-as évekig. Az üzem bezárása után az épületet – ami ma ipari műemlék – múzeummá alakították, ahol többek között Ganz eredményeit is megcsodálhatja a látogató. Az eredeti öntöttvas kályhák, vasúti kerekek és művészi öntöttvas tárgyak mellett a múzeumban egy Ganzról és a magyarországi öntödei iparról szóló kiállítás is látható. A múzeum a “Grand Tour of Switzerland Magyarországon” interaktív térkép egyik helyszíne is, ami a Svájci Nagykövetség egyik legfontosabb programja ebben az évben. A Svájci Nemzeti Tanács elnöke, Christa Markwalder is megismerhette Ganz lenyűgöző, külföldön elért eredményeit, amikor áprilisban a svájci parlament delegációjával a múzeumban járt.

A „Gottardo 2016” kiállítás 2016. július 14 és szeptember 28 között látható a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben (1027 Budapest, Bem József u. 20.).
Nyitva tartás: kedd – szombat: 10.00 –16.00
Telefon: +36-(1)-201-4370
Email: ontode@mmkm.hu
Honlap: www.mmkm.hu

Forrás: PTinfo

Svájc: Hegyek, hó, csoki, békésen kérődző lila tehenek. Idilli, nem? :) A prospektusokban azonban nem tüntetik fel, hogy Svájc bizony kőkeményen a tranzitforgalom országa is. Nem is csoda, az alpesi ország Európa legiparosodottabb régiói közül kettő, Németország és Észak-Olaszország között terül el. Ezzel egy ideig nem volt probléma, a forgalom vasúton bonyolódott javarészt, 1980-ban azonban megnyílt a 17 kilométeres Szent Gotthárd alagút, korának leghosszabb közúti alagútja. Az új átjáró a gazdasági térségek szomszédsága miatt hatalmas forgalmat vonzott természetesen, az áthaladó kamionok száma 1,2 millióra nőtt évente. A folyamatosan növekvő, jórészt tranzitforgalom ellen Svájc korlátozásokkal próbált élni, idő- és súlykorlátozások, magas úthasználati tarifa sújtotta  a fuvarozókat.

1-gotthard-tunnel-traffic1

Torlódás a Gotthárd-alagút előtt (fotó: www.roadtraffic-technology.com, Szabó Balázs)

Ezek azonban csak az első lépések voltak, a cél a forgalom vasútra terelése volt, egyszerre biztosítva ezzel a tranzitforgalom szabad haladását (meg a tranzitbevételek svájci kasszába való juttatását), valamint a környezet minél kisebb károsítását. Ennek vélhetően az osztrákok is örülnek, hisz a közúti forgalom jelentős része a közeli Brenner-hágóra menekült a svájci tarifák elől.
A vasútra tereléshez új, a mainál gyorsabb eljutást biztosító kapcsolatokat jelöltek ki, az AlpTransit projekt keretében. Nyugaton az új Lötschberg, keleten az új Gotthárd tengely biztosítja (lásd a térképet). Bár a nyomvonalak korábban is léteztek már, az új kapcsolat részeként fúrt vasúti alagutak jóval mélyebben futnak a korábbiaknál. A magassági vonalvezetést jól mutatja, hogy míg az új alagút legmagasabb pontja 550 méterrel esik a tengerszint fölé, addig a korábbinál ez az érték 1150 méter volt. (a régi és az új alagút elhelyezkedése egymáshoz képest) A két tengelyen összesen négy bázisalagutat terveztek, melyből a Lötschberg 2007 decembere óta üzemel.

Kelet és nyugat (forrás: Wikipedia)

2010. október 15-én pedig egy újabb lépést tett Svájc a környezetbarát szállítás megteremtése érdekében. Ezen a napon, délután negyed három körül az északi bejárattól mintegy 30 kilométerre ugyanis a Sissi elnevezésű fúrópajzs áttörte a még hátralévő szakaszt, ezzel teljessé vált az új Szent Gotthárd bázisalagút is, a keleti tengely legfontosabb eleme. Meglehetősen pontosan fúrtak: az eredetileg tervezetthez képest az eltérés mindössze 8 cm vízszintesen, és egy centi függőlegesen.

Az áttörés pillanata (forrás: www.57km.ch)

A 2003-ban fúrni kezdett alagút méretei impozánsak, hossza 57 kilométer körüli (a két sínpár külön alagútban fut, hosszuk nem azonos), így a világ leghosszabb közlekedési alagútjának fog számítani, megelőzve az eddigi rekorder japán Szeikant. A két főalagutat 325 méterenként szervizjáratok kötik össze, így a teljes járatrendszer (átnézeti rajz) hossza eléri a 150 kilométert, a kiásáshoz összesen 26,5 millió tonna követ fejtettek ki. Természetesen mindez nem volt olcsó mulatság, a költségek folyamatosan nőttek. A Gotthárd-bázisalagút jelenlegi becsült költsége 9,83 milliárd svájci frank azaz 2 billió forint, és nem vagyok biztos benne, hogy tényleg ez lesz a végösszeg.

Az alagutak belülről

Az alagút maga jelenleg “szinte” csak egy lyuk a hegyen keresztül, a következő évek feladata a berendezés lesz, a vasúti pályák, biztosítóberendezések, különféle hírközlési, tűzvédelmi, stb. eszközök kiépítése lesz. Az átadást jelenleg 2017-re tervezik.

(fotó: Wikipedia, illetve www.alptransit.ch)

A megnyitó után személy- és teherszállító vonatok egyaránt használni fogják az új vonalat. A 250-el rohanó személyvonatok az új szakasz használatával egy órát nyernek a ma 3 óra 40 perc menetidejű Zürich-Milánó vonalon, míg a várhatóan napi 200 feletti számot elérő tehervonatoknál az eddigi 1700 tonnás súlykorlátozás 4000-re nő, azaz hosszabb és nehezebb szerelvények tudnak a hegyeken átkelni.

Az ember mindent legyőz, csak a hegyeket nem látja többé eredeti állapotában….


 

További cikkek:

TEMOFESZT 2015 játék

TEMOFESZT 2014 játék

Interjúk

Hozzászólások lezárva.